privát
privát melléknév és főnév (bizalmas)
I. melléknév (gyak. összetételben)
1. <A közösségivel, a hivatalival, a hivatalossal ellentétben> olyan <dolog>, amely egy személyé v. családé, vele kapcsolatos; magán-, egyéni. Privát lakás; privát gusztus, passzió; privát óra: magánóra; privát órákat ad; privát szorgalomból; privát ügy, vélemény. A haza elébb való minden privát dolgoknál. (Jókai Mór) Privát szorgalomból hegyi kalauzigazolványt is szerzett. (Krúdy Gyula)
2. Olyan <személy>, aki vmely állandó v. alkalmi tevékenységét nem mint vmely hivatali, ill. közösségi szervezet tagja v. képviselője végzi; magán- privát orvos. || a. Privát beteg: olyan b., akit főleg biztosító intézeti v. klinikai orvos privát orvosként, külön díjazásért kezel. || b. Privát ember: magánember. Hivatalában szigorú és rideg, de mint privát ember nagyon szeretetre méltó.
II. főnév -ot, -ja
1. Magánember, magánszemély. Szobabútort priváttól veszek. || a. (film, színház) Nem színész, nem színházhoz tartozó személy. Priváthoz ment feleségül.
2. (ritka) A rendes foglalkozáson kívüli jövedelem, magánkereset. [Ennyi a fizetésem]. – Nincs semmi privát?
