réce
réce [e] főnév récét, récéje [e]
(népies) Kacsa (1–3). Récék úszkálnak a nádas szélén. A réce vízbe dugja fejét; zivatart érez! (Szigligeti Ede) || a. (állattan) Récék: víziállatokkal és növényi részekkel táplálkozó, úszóhártyás madarak rendje (Anseriformes). Böjti réce; → csörgő réce; fütyülő, kanalas réce.
Szóösszetétel(ek): 1. récefészek; réceles; réce-ruca; 2. bukóréce; vadréce.
