replika
replika [ë v. e] főnév ..kát, ..kája (régies írva: replica is)
1. (kissé régies, bizalmas) <Szóbeli vitában> ellenvetésül, cáfolatul, visszavágásul adott gyors, csattanós, rendsz. rövid válasz, felelet. Szellemes, találó, ügyes replika. Hatásos replikát vágott ki. Szájtátva hallgatta a pro és contra replicákat. (Jókai Mór) Meghallgatták … rövid, de hatalmas replikáját. (Mikszáth Kálmán) || a. (kissé régies, sajtónyelvi) Írásos válasz, hozzászólás. Csak báró Eötvös József szép replikáját s Kossuth Lajos feleletét említjük … (Csengery Antal)
2. (zene) Ismétlés más hangon v. más hangnemben.
replikás.
