részvétlen
részvétlen [e] melléknév -ül, -ebb [e] (választékos)
1. Olyan <személy, csoport>, aki, amely nem érez, ill. nem tanúsít részvétet vki iránt; érzéketlen, közönyös. Hideg, részvétlen ember. Nem látott senkit ott körül, csak a részvétlen tömeget, mely bámulni jött ide, mint korbácsolják meg a birodalom legszebb delnőinek egyikét. (Jókai Mór)
2. Az ilyen személyre jellemző; érzéketlen, közönyös <arckifejezés, magatartás>. Részvétlen arc, tekintet. Részvétlennek mutatkozott. Részvétlenül viselkedett gyászomban. A honfi karok részvétlenül nyugszanak. (Szigligeti Ede)
