rezonátor
rezonátor [ë] főnév -t, -ok, -a (-ja) (fizika)
1. Általában minden olyan tárgy, test, amely egy másikkal azonos számú rezgésre képes, és ezért a már rezgésben levő test közelében szintén rezgésbe jön. Zsolt … mint a rezonátor hallgatta az öreg néni beszédét; visszazúgott benne a hang, de egy szót sem értett meg belőle. (Móricz Zsigmond)
2. Olyan, rendsz. vmely üreges testből álló készülék, amely egy bizonyos magasságú hangra rezonál, és amelyet hangok felerősítésére, ill. elemzésére használnak.
3. Elektromágneses hullámok kimutatására való mérőeszköz.
