ribiszke
ribiszke [e] főnév ..két, ..kéje [e]
Ribizli. Nézték a leveledző … ribiszkét és a tavaszi ég fehér felhőcskéit. (Gárdonyi Géza) Ozsonnáztunk … Haboskávét kaptunk … Később befőttet is hoztak … zöld mandulával, ribiszkével díszítve. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): ribiszkebor; ribiszkedzsem; ribiszkeíz, ribiszkeízű; ribiszkelekvár; ribiszkemártás; ribiszkeszem; ribiszkeszín; ribiszkeszínű; ribiszkezselé.
ribiszkés.
