riporter
riporter [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Vmely újságnak, hírlapnak rendsz. belső munkatársa, aki az eseményekről helyszíni tudósítást, riportot ír. → Rendőri riporter. Közigazgatási riporter voltam, s a közgyűlés az iskolák államosítását tárgyalta. (Móra Ferenc) Egy volt osztálytársa volt az újságíró, aki a parlamentben felvilágosításokkal látta el. Az mindent tud, és ma is csak politikai riporter a deresedő fejével. (Móricz Zsigmond) || a. A rádió, a televízió riportere: a rádiónak, ill. a televíziónak az az alkalmazottja, aki helyszíni közvetítés alkalmával riportot (1a) készít.
Szóösszetétel(ek): 1. riportergárda; riporterszolgálat; 2. fotoriporter.
riporteres; riporteri; riporterkedik; riporterség.
