rokonszenves
rokonszenves [e-e] melléknév -en, -ebb [e, e]
Maga iránt rokonszenvet keltő; megnyerő, szimpatikus. Rokonszenves ember, férfi, leány, nő. Szerénysége igen rokonszenvessé tette. Nekem nagyon rokonszenves. Rokonszenves lényével mindenkit megnyert. Az elgondolást az illetékesek rokonszenvesnek találták. Magához méltó magas lelket, erős szívet, nemes, rokonszenves alakot hozott eléje a sors. (Jókai Mór) Költő volt és nekem igen rokonszenves. (Móricz Zsigmond)
rokonszenvesség.
