realitás
realitás [ë] főnév -t, -ok, -a
1. (tudományos, választékos) Valóság; vmi, ami a valóságban létezik. Ez nem elképzelés, ez realitás. Félelmesen, s mintha realitás | lett volna, tört rám az új bűvölet. (Szabó Lőrinc)
2. (választékos) Vminek reális (I. 1b) volta, megvalósíthatósága. A költségvetés, a terv realitása.
3. (sajtónyelvi, választékos) <Személyben> az a tulajdonság, hogy a valósághoz gyakorlatiasan, helyesen tud alkalmazkodni; valóságérzék. Nincs benne semmi realitás.
