rejtelmes
rejtelmes [e-e-e] melléknév -en, -ebb [e, e] (választékos)
1. A képzeletet ingerlően titokzatos, rejtelmekkel (1, 2) teli. A rejtelmes Kelet, sziget. A nagy döbbentő némaságból Hozzád rejtelmes szellemhang szól. (Vajda János) Rejtelmesen csobog a kerti tó. (Juhász Gyula)
2. Kiismerhetetlenül különös; rejtélyes. Rejtelmes írás, üzenet. Értsük meg végre a rejtelmes, baljós mosolyt, amelynek titkát izzó elmék és lángoló szívek próbálták megfejteni. (Karinthy Frigyes)
rejtelmesség.
