rejtélyes
rejtélyes [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (kissé választékos)
1. A képzeletet ingerlően titokzatos, rejtélyekkel (1) teli; rejtelmes. Rejtélyes gyilkosság. Rejtélyes körülmények között eltűnt a lakásáról. Elmondá a levélnek foglalatját, melyet Violától oly rejtélyes módon kapott. (Eötvös József) Oh, tárd ki, tárd ki, végtelen nagy ég, Rejtélyes és szent könyvedet előttem. (Madách Imre) Nem tudtam …, micsoda rejtélyes kisugárzása az a kezének, amikor az enyémet megérinti … (Gárdonyi Géza) Attól tartottam, … hogy egy „rejtélyes” ok miatt öngyilkosságot követ el. (Kosztolányi Dezső)
2. Olyan <személy>, akinek múltja, életkörülményei ismeretlenek, s akinek föllépésében, magatartásában sok a titokzatosság. Rejtélyes idegen. Vértessy rejtélyes lengyelét ismeré meg a lovagban. (Jókai Mór)
3. Olyan <jelenség, tárgy>, amelynek eredete, rendeltetése ismeretlen, amely megmagyarázhatatlan eseményekkel kapcsolatos; titokzatos, rejtelmes. Rejtélyes ajtócska, fény, fiók; rejtélyes írás, üzenet. Hol itt, hol ott szólaltak meg a rejtélyes hangok. (Jókai Mór)
rejtélyeskedik; rejtélyesség.
