rejtőzik
rejtőzik [e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött; -zék (-zön), (régies, irodalmi nyelvben) rejtezik [e-ë] -ett [ë], -zék
1. Vhová rejtőzik: <ember, állat> olyan helyre megy, olyan helyet keres magának, ahol rejtve van; rejti magát, bújik. A nádasba rejtőzik. A függöny mögé rejtőzött. || a. (átvitt értelemben) Vmi mögé rejtőzik: vki, vkinek a lelkülete, terve, szándéka vmit lepelként, álarcként használ, hogy igazi mivolta (többé-kevésbé) rejtve maradjon. Vkinek, vminek az → álarca mögé rejtőzik. Szép szavak mögé rejtőzik. Derűs lelkülete cinizmus mögé rejtőzött.
2. Vki rejtve van vhol, ill. olyan helyen van, ahol nem v. nehezen lehet megtalálni, fölfedezni. Az erdőben rablók rejtőznek. A gyilkos az egyik pincében rejtőzik. || a. Vki elől rejtőzik: igyekszik úgy elrejteni magát, hogy vki ne vegye észre ne találja meg. || b. Vmi úgy van vhol, hogy ottlétéről, pontos hollétéről senki sem tud, v. kevesen tudnak; rejtve van vhol. Az írások a fiók mélyén rejtőznek. Pénztárcájában még rejtőzött néhány forint. A testőrtiszt … zsebében egy felsőbb parancs rejtőzött. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben) Vmiben vmi rejtőzik: mint egészen föl nem ismert, föl nem tárt lényeg, mozzanat, lehetőség benne van, benne rejlik vmiben. A tervben nagy lehetőségek rejtőznek. Cselekvésében egyéni érdek rejtőzik. Micsoda kincsek rejtőznek a népköltészetben! A magyar egy gyermek nép, most semmi, de minden lehet, mert lelki s testi erő rejtezik fiatal keblében. (Széchenyi István) A dráma … a negyedik felvonásban rejtőzik. (Ambrus Zoltán) Bennünk egy szép ország rejtőzik. (Ady Endre) || a. (átvitt értelemben) Vmi mögött (v. ritk. alatt) rejtőzik vmi: vmely igazabb, valóságosabb lényeg vmilyen leplező, takaró, elfedő látszat mögött van. Cinizmusa mögött gyöngéd lélek rejtőzik. Visszataszító külseje mögött … szelíd, szinte lebilincselő tisztaságú lélek rejtőzik. (Kuncz Aladár)
Igekötős igék: elrejtőzik.
rejtőzés; rejtőző; rejtőzött.
