rendkívüli
rendkívüli melléknév és főnév (kissé választékos)
I. melléknév -en [e], -bb
1. A rendestől többé-kevésbé eltérő, szokatlan. Rendkívüli eset, körülmény. Rendkívüli dolog, hogy májusban hó essék. Titkon mindig azt hittem, hogy valami rendkívüli dolog fog történni. (Krúdy Gyula) || a. A szokottnál nagyobb mértékű. Rendkívüli képesség, szenzáció. György haragja pedig lészen rendkivüli, Mert vitéz szolgáját igen keserűli. (Arany János) A szerző … varázslata a jelenítés, az érzékeltetés rendkívüli erejében rejlik. (Ambrus Zoltán) || b. A szokottnál nagyobb értékű, a szokottnál érdemesebb, kiváló. Rendkívüli jellem, tehetség. [A királynőt] nem soroltuk a rendkívüli nők közé. (Jókai Mór) || c. <A rendestől való eltérése, azokatlansága miatt> nyugtalanító. Rendkívüli dolgok vannak készülőben. Kérlek, légy vigyázatos. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) || d. Különleges megbízatású <személy>. Rendkívüli követ és meghatalmazott → miniszter.
2. Nem tervezett, elő nem irányzott. Rendkívüli kiadások és bevételek.
3. Rendkívüli kiadás: vmely újságnak nem a szokott időben megjelenő száma, amely rendsz. nagy jelentőségű eseményről szóló cikk(ek)et közöl. A lapok rendkívüli kiadásban számoltak be az első űrrepülésről. || a. Nem a szokott, megszabott időben történő. Rendkívüli értekezlet, közgyűlés.
4. (iskolai, 1945 előtt) <Az egyetemi szervezetben a rendeshez viszonyítva> korlátozott hatás- v. jogkörű. Rendkívüli tanár; rendkívüli hallgató.
5. (iskolai) A tantervhez szorosan nem tartozó, s ezért nem kötelező. Rendkívüli tantárgy.
II. főnév -t, -ek, -je [e, e] Rendkívüli (I. 1a–c) dolog, eset, körülmény. Nem tud semmi rendkívülit. Nem látok semmi rendkívülit a történetben. (Eötvös József) Még mindég nem teszesz rendkivülit, Ha két közember napszámát betöltöd. (Madách Imre)
rendkívüliség.
