repedés
repedés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A reped (1) igével kifejezett történés, folyamat, jelenség; az a tény, hogy vmi reped; hasadás. A feszes bőr, a száradó deszka, az ékkel hasított fa, a tuskó, a kopott ruha, az avítt vászon repedése; repedésig feszít vmit. Repedés ellen faggyúval kente be a szíjat. A cipő bőrét gondos ápolással óvjuk a repedéstől.
2. Az ennek következtében támadt rés, nyílás; hasadék. Széles, tátongó repedés; repedés a falban, a ruhán; a bőr, a deszka, a kerítés, a mennyezet repedései. Apró, szinte láthatatlan repedések voltak a zománcon. A repedéseket betapasztottuk. Vékony repedésbe feszíti az éket. (Arany János) Bekukucskáltam … a palánk repedésén. (Kosztolányi Dezső) A rab a börtönben minden repedést ismer a falon. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. repedésmentes; 2. csontrepedés; csőrepedés; fagyrepedés; gátrepedés.
repedéses.
