rész
rész főnév -t, -ek, -e [e, e]
1. Általában vmely egészet (III. 1) alkotó elemek közül egy; az, ami egy teljes egészbe tartozik v. tartozott. Alkotó, összetevő rész; eredeti rész → tört rész; az egész részei; bizonyos számú részből v. vmilyen részekből áll, tevődik össze; részeire bontható; részekre oszt vmit; rész szerint ←. Részről csak az egészhez viszonyítva beszélhetünk. A részeket az egészből, az egészet részeiből érthetjük meg. Nem vagyok már puszta részed: | Óh mert látlak nagy Természet! (Komjáthy Jenő) A festmény nagy részét égi látomány … foglalja el. (Péterfy Jenő) Volt … fantáziája, a percek tört részeit ki tudta tölteni … ötletekkel. (Móricz Zsigmond) || a. (mennyiségtan) Az egésznek osztásából keletkező hányad. || b. Vmely szerkezeti v. szervezeti egész többé-kevésbé megkülönböztethető v. szétválasztható alkotóinak, elemeinek egyike. A gép, a test, a virág részei; a karnak a könyöktől a csuklóig terjedő része; részeire bont vmit; felsorolja vmely egésznek a részeit. A rohanó zápor a rétet elmossa, A virágok nemző részit le csapdossa. (Csokonai Vitéz Mihály) || c. (átvitt értelemben, ritka) Az ember lelkialkatának egy v. több vonása. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem a jobb rész kihalt. (Arany János)
2. Vmely anyagnak többé-kevésbé erőszakos szétválasztás (bontás, törés, vágás) útján keletkező darabja. Kisebb-nagyobb rész; részekre bont, tör, vág, zúz vmit. Kenyerének nagyobb részét odaadja vkinek.
3. Nagyobb térbeli, területi egységen belül megkülönböztetett kisebb egység. A város, a falu → felső része; az ország déli része; a főváros budai része; a lakás lakott része; a szobának az ablak felé eső része. Csak hamar is átkelt Toldi a nagy vízen, | Megköté csolnakát a budai részen. (Arany János) Ha illetlenkedni akarsz: bezáratlak egy helyre, a ház hátulsó részében, ott illetlenkedhetsz. (Krúdy Gyula) || a. (csak többes számban) (történettudomány) A részek: az Alföld keleti szegélyének azok a területei, amelyek a XVI. és XVII. században az erdélyi fejedelemséghez tartoztak (Partium). → Kapcsolt részek. Wesselényi idézte föl a részek ügyét is. (Kemény Zsigmond) || b. (ritka) A világ négy része: a világ négy tája. A róka .. körülnézett a világ mind a négy része felé. (Mikszáth Kálmán)
4. Több egyedből álló egységnek a többitől bizonyos szempontból elkülönülő csoportja. A bizottság, a párt, a sereg egy része; részekre szakad vmi. Délután lusták az emberek. Nagyobb része emészt a fák alatt. (Mikszáth Kálmán)
5. <Beszédben, irodalmi, zenei műben, könyvben, filmben stb.> valamely szakasz, amely az egésztől vmilyen szempontból elkülönül. Bevezető, első, második rész; → alanyi rész; → állítmányi rész; két részből áll. Az érzelmes részek itt-ott megakasztják a cselekményt.
6. Az a mennyiség, amely vmiből megillet vkit; járandóság. A haszonból rész jár neki; részt → kér (vmiből); részt kap, követel vmiből; kiadja a részét vkinek; kikapja, megkapja a maga részét. Tudtára adta … az embereknek, Hogy egy közös jó van, miből Egyenlőn jár mindenkinek A rész, s ez a közös jó a szabadság! (Petőfi Sándor) Egy-egy szerencsés leletből a munkás is kap részt. (Gárdonyi Géza) || a. <Vagyonból> vkire örökségként jutó hányad. → Köteles rész; özvegyi rész; köteles részre → szorít vkit. És hogy haragosod ne legyen a szomszéd, Ime bátyád önkényt neked adja részét. (Arany János) || b. (elavulóban) <Terményből> munkáért járó mennyiség. Kikötött rész; részibe, részért; részért arat, fon, kapál; részre dolgozik. [Az] aratók … elhozzák a részüket. (Mikszáth Kálmán) Egyre nagyobb vállalatokba fogott. Szegedről azzal jött haza, hogy … venni kell egy tüzes gépet és azzal le kell menni az Alföldre és részibe csépelni. (Móricz Zsigmond) || c. (átvitt értelemben) Az az életsors, nem önként választott v. létrehozott helyzet, állapot, amely vkinek jutott; osztályrész. Része van vmiben: jut neki belőle. Részül ad (a sors) vkinek vmit; része legyen → benne. Szíves fogadtatásban volt része. Béke már részem: lekötöm hajómat. (Berzsenyi Dániel) Részünk minden nyomor … De szabadok vagyunk! (Petőfi Sándor) Mért fáj neked az égő élet? | Nincs benne részed soha, Ne sírj, grófodnak lesz azért Leánya, pénze, bora. (Ady Endre) Imre ezúttal látott először sortüzet – amiben még lesz része máskor is. (Babits Mihály)
7. <Bizonyos irányú tevékenységben, kül. munkában> vkinek jutó szerep, szereplés, közreműködés. Tevékeny rész, része van vmiben: szerepe van, részes vmiben, közreműködik; részt ad, enged vkinek a vezetésben; részt kap az ügyek intézésében; részt kér, követel a munkából; kiveszi a (maga) részét vmiből: a rá eső feladatot maradéktalanul elvégzi; részt → vesz vmiben, vmin, vminél. Ocskaynak zsibbasztó félelem állta el … az idegeit … Igaz, hogy őneki semmi része nincsen az árulásban … (Jókai Mór)
8. (birtokos személyraggal és határozóraggal) (átvitt értelemben) Oldal, párt. Vkinek a részén: az ő oldalán, pártján. Az igazság a mi részünkön van. Ha itt lettél volna Szent-Pétervárott, melyik részre álltál volna? … (Jókai Mór) Anyja részemen van, de a lánnyal nem vagyok még rendben. (Csiky Gergely) || a. (átvitt értelemben) Vkinek, vminek a részéről, vmely részről: vkitől, vmiből kiindulva, vkinek, vminek az irányából. (kissé elavult) Részemről a szerencse: <az udvarias társalgás nyelvében:> én még jobban örülök neki. Mindkét részről elhangzott az a kívánság, hogy… A minisztérium részéről elutasításra talált. Az idő elég szép – mondta a fiatalember. – Oh, szépen mutatkozik! – engedte meg fölényesen az apa. Bort töltött, koccintott. – Legyen szerencsém! – mondta. – Részemről a szerencse! (Móricz Zsigmond) || b. (átvitt értelemben) Az ő részéről, a maga részéről v. részéről: ami őt illeti, felfogása szerint. Részemről én a dolgot ellenzem. A magam részéről nem járulok hozzá. Részemről a csak babonán … alapúlt népies neveket nem ültetném át a tudományba. (Arany János) || c. (átvitt értelemben) A maga részéről is: szintén. A maga részéről is küldött élőszóbeli üzenetet Ocskayhoz. (Jókai Mór)
9. (átvitt értelemben) Vmely részben v. (elavult) részt: vmilyen szempontból, tekintetben. E részben; egy és más részben; némely részben; e részt. Úgy tartom, e részben minden tagadás feleslegessé vált – monda éles hangon a főbíró. (Eötvös József) Szerzőnk e részt is dicsérendő lelkiösmeretességet tanúsít. (Arany János)
10. (átvitt értelemben) Vmilyen részben: vmilyen mértékben. Egészen kis részben; elenyésző csekély részben; legnagyobb részben; túlnyomó részben.
Szóösszetétel(ek): 1. részarány; részbér; részbirtok; részbúza; részeredmény; részfelosztás; részföld; részgép; részidő; részilletmény; részjegy; részjövedelem; részjutalom; részmaradék; részmegmunkálás; részmegoldás; részösszeg; részszolgáltatás; részteljesítés; részvirágzat; 2. alkatrész; alkotórész; aratórész; beszédrész; cséplőgéprész; cséplőrész; csípőrész; előrész; ezredrész; fejrész; földrész; géprész; hányadrész; harmadrész; haszonrész; hátrész; házrész; kettedrész; lakrész; mondatrész; negyedrész; oroszlánrész; országrész; osztályrész; örökrész; ötödrész; századrész; telekrész; testrész; üzletrész; város rész; világrész.
