részecske
részecske [e-e] főnév ..két, ..kéje [e]
1. Kicsi rész. Az örökségből nekünk is jutott egy részecske. Az Aeneisben helye van minden sornak, szónak … a költő minden részecskét külön kikerekít, hogy aztán a kerek egészbe olvassza. (Arany János)
2. (fizika) Az anyagnak vmely apró, rendsz. atomi méretű darabja, alkotóeleme. → Alfarészecske; elemi részecskék. Az elektront is részecskének mondjuk.
