részeges
részeges [ë-ë] melléknév és főnév
I. melléknév -en, -ebb [e, e] Olyan <személy>, aki gyakran, szokásszerűen lerészegedik; iszákos, alkoholista. Részeges alak, férj; részeges család; részeges disznó. Apafi mindig részeges ember volt. (Mikszáth Kálmán) || a. Ilyen személyre jellemző, vele kapcsolatos. Részeges élet, életmód. Részeges ifjúság után józanul élt.
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] Részeges ember. Hagyd azt a vén részegest! Mint valami részeges az italt, úgy … hörpöltem a dicséretet. (Móricz Zsigmond)
részegesség.
