reszelő
reszelő [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki reszel (1–2). A sajtot reszelő szakács; a munkadarabot reszelő lakatos. || a. Olyan <eszköz>, amellyel reszelnek. Reszelő szerszám.
2. (átvitt értelemben, ritka) Reszelős (2). Mire ez a vékony, reszelő hang odaér, ahová szánva van, orkánszerű éljenek kelnek ki belőle. (Mikszáth Kálmán)
II. főnév -t, -je [e] Acélból, vasból készült, sok apró, éles kiemelkedéssel, foggal, éllel ellátott, rendsz. hosszúkás alakú szerszám.
Gömbölyű, háromélű reszelő; konyhai reszelő; lapos, nagyoló, simító reszelő; reszelővel dolgozik. || a. (átvitt értelemben) Ma … a cifra gomblyuk megveti a cifrátlant, a reszelő a gyalupadot. (Ady Endre)
Szóösszetétel(ek): 1. reszelőgép; reszelőgyár; reszelőműves; reszelőnyél; reszelővágó; 2. körömreszelő.
