sátoros
sátoros melléknév és főnév
I. melléknév -an
1. Sátorral (1c) fölszerelt. Sátoros szekér. A notárius … a szatmári görög sátoros szekerére ül, hogy hazamenjen Peleskére. (Arany János) A falu alatt cigányokat láttak. Két sátoros kocsi körül hevertek, álldogáltak. (Nagy Lajos)
2. Sátorban (1), sátor alatt lakó. Sátoros népség. Sátoros komédiásokkal… csavarogtam. (Tolnai Lajos) A sátoros cigányok … kivágtak egy-egy nyárfát …, s abból tekenőket és kanalakat faragtak. (Móricz Zsigmond) || a. Sátorban (1a) árusító. Sátoros árus, kereskedő.
3. (átvitt értelemben is, irodalmi nyelvben) Sátorszerűen szétterülő, vmire sátorként ráboruló, vmit, vkit sátorként (4, 5, 7) beborító. Sátoros haj, lomb, lombozat. Már a sátoros éj eljött a földre setéten. (Vörösmarty Mihály) Sötétzöld sátoros Erdőben járok. (Petőfi Sándor)
4. Sátoros ünnep: a) (vallásügy) a pusztai vándorlás emlékét őrző ősi zsidó ü.; b) nagy ü. Franciaországban, csak új esztendőben köszöntik egymást: nálunk pedig mind a három sátoros innepeken is. (Mikes Kelemen) Névnap, születésnap, sátoros ünnep, szüret … összehozta az embereket. (Eötvös Károly); c) (átvitt értelemben, kissé tréfás) ritka, kivételes alkalom. Csirkét … sem ehetett, csak sátoros ünnepen. (Móricz Zsigmond) || b.• (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vkit, vmit sátorként beborít, vkire, vmire sátorként ráborul, rajta így szétterül. Szállj le rám is sátorozva Szenderítő nyúgalom. (Fazekas Mihály) A legszomorúbb bánat sátorozik homlokodon. (Csokonai Vitéz Mihály)
A 4. sz. jelentés || b. árnyalata, értelmezésével és a Fazekas-, valamint Csokonai-idézettel együtt áthelyezendő a következő címszónak, a sátoros igének szócikkébe, az 1. sz. jelentés || a. árnyalatát befejező Kemény-idézet után, || b. értelemárnyalatnak.
II. főnév -t, -ok, -a Sátorban áruló kereskedő, vásári árus. Holnap lesz a vásár, a sátorosok már megérkeztek.
