sematizmus
sematizmus [ë v. e] főnév -t, -ok; -a
1. (választékos) Vminek sematikus (1) volta; leegyszerűsített elnagyoltság, vázlatosság. Az ábra, a rajz, a tervezet sematizmusa. || a. (választékos, rosszalló) <Gondolkodásban, cselekvésben, megoldásban> sémák, sematikus (1) módszer(ek) szolgai, gépies követése, utánzása, ill. erre való hajlam. Eljárásában, a dolgok megítélésében megnyilvánult a sematizmus. || b. (irodalomtudomány, művészettörténet, rosszalló) A művészi ábrázolásnak leegyszerűsített, vázlatosan elnagyolt, ill. kész, elkoptatott formákat, mintákat használó, sematikus (2) volta; sablonosság. Irodalmi sematizmus; sematizmus a filmben, a regényben, a zenében.
2. (elavult) <Tisztviselői, katonai, egyesületi, egyházi stb.> név- és címjegyzék v. címtár; lajstrom. Én sohasem nézem a sematizmust… (Szigligeti Ede) Esterházy néven írták be abba a sematizmusba, ahol azoknak az uraknak a neve ragyog, akik őfelsége gárdájában vállalták a szolgálatot. (Krúdy Gyula)
