sokall
sokall tárgyas ige -tam v. -ottam, -ott v. -t, -jon; -ni (-ani)
Sokall vmit, (ritka) vkit: vminek a mennyiségét, mértékét, fokát, tárgyaknak, személyeknek a számát (túlságosan) soknak, a kívánatosnál többnek tartja. Most már sokallta a dolgot: nem tetszett neki, elege volt belőle, megelégelte. Sokallom az árát. Nem sokallja ő a munkát, szeret dolgozni. Nem mintha kevesleném a méltánylást. Sőt sokallom. (Arany János) Sokallták már a gazságait. Utóbb már a sírokat is felforgatta. (Gárdonyi Géza) Mibe kerül? – Három pengő … Sokalltam, de kifizettem. (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék: megsokall.
sokallás; sokallható; sokalló; sokallott.
