sörbet
sörbet [e] főnév -et, -je [ë, e] serbet [ë-e] szörbet
1. (elavult, irodalmi nyelvben) Hűsítő italként fogyasztott cukrozott gyümölcslé. A sörbet török eredetű ital. Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet. (Arany János) Édes kefirrel [= tejből erjesztett itallal] kínáltak az arabok s a törökök szörbettel. (Karinthy Frigyes)
2. (1945 után, tréfás) Sör.
