súly
súly főnév -t, -ok, -a
1. <A gyakorlati életben> vmely test tömegének, ill. a térfogatában foglalt anyag mennyiségének nyomó- v. húzóereje, nehézsége. Nagy súlya van; alig van súlya; mennyi a súlya?; mi a súlya?; súlyban csökken, gyarapodik; veszít a súlyából. A test súlyát méréssel állapítjuk meg. || a. Ennek számmal, mértékegységgel kifejezett nagysága. Bruttó, nettó, tára súly, → nyers súly; → száraz súly; → teljes súly.
2. (fizika) A Földnek vmely testre ható vonzóereje. A testek súlya más az északi sarkon, mint az egyenlítőn. || a. (fizika) Bármely égitestnek egy másik testre ható vonzóereje. Egy ember súlya a Nap felszínén két tonna volna.
3. Nehéz tárgy, teher. Meggörnyed a súly alatt; rám, rád, ránk, rátok, rájuk → emeli a súlyt; súlyokat cipel. A súly eloszlik a hajón, a kocsin. Vállam a súly borzasztón töri! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Nagyon jó így elterülni … Csak a jobb lába fejét húzza valami súly. (Móricz Zsigmond) || a. Vminek a működését biztosító nehezék (1a). Súly a horgászbot zsinórján, a fizikai ingán, a falióra lengő szerkezetén.
4. Meghatározott tömegű, többnyire henger alakú, fogantyúval ellátott fémtárgy, amelyet mérlegen a testek súlyának (1) megmérésére használnak. Kétkilós súly. Hamis súlyokat használt. A mérleg egyik serpenyőjébe a súlyt, a másikba az árut teszik. Add ide a kilós súlyt! || a. <Mérleg rúdján> az egyensúly létrehozására való, mozgatható rész, tolóka. Csúszó súly. A súlyt jobbra tolta.
5. (sport) Súlyemelésnél haszn. fémtárgy két végén meghatározott súlyú korongokkal v. gömbökkel ellátott rúd. Reggelenként súlyt emelget. [Jókai] a Kecskeméten megkedvelt tornászást gyakorolta … a házi doktor utasításai szerint nyújtófán és súlyokkal. (Mikszáth Kálmán) || a. (sport), bizalmas) Súlylökésnél haszn. meghatározott súlyú vasgolyó. Súlyt dob, → lök, vet. || b. (sport, bizalmas) Súlycsoport. → Félnehéz súly. Milyen súlyban indulsz?
6. (átvitt értelemben, kissé választékos) Vminek nehéz, nehezen viselhető, terhes volta. A bánat, a szégyen súlya; ránehezedik vkinek a → keze súlya; nem → bírja vminek a súlyát; vminek a súlyát nyögi. Az évek súlya nyomja vállát. Összeroskadt a szerencsétlenség súlya alatt. Ránehezül a roppant bűn súlya. Te tetted azt, hogy a hazán Az átok súlya nagy. (Garay János) Gyönge az a lélek, mely az élet súlyát Nem birva, leroskad a pálya felén. (Arany János) Mikor az ember öregszik mértani haladvány szerint nő vállain az élet súlya. (Ady Endre) Vágyaim súlya nyomja vánkosom. (Babits Mihály)
7. (átvitt értelemben, választékos) Vminek fontossága, jelentősége. Átérzi feladata súlyát; nagy súlyt ad szavainak; súlyt fektet, helyez, vet vmire: (átvitt értelemben is)* fontosnak tartja, jelentőséget tulajdonít neki; a kijelentés súlya; nagy súllyal esik a latba. A … tanácsos szavai nagy súllyal estek a latba. (Mikszáth Kálmán) Tulajdonképpen Mouret csak a kereskedelem Monte-Christoja. De mindez keveset von le az eszme súlyából. (Ambrus Zoltán) || a. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Hangsúly, nyomaték. A fejedelem nevében fölszólítlak a feleletadásra! – kiálta rá mindig növekedő súllyal. (Jókai Mór)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
8. (átvitt értelemben, választékos) Tekintély (1). Erkölcsi, tudományos súly; az ország nemzetközi súlya; szavának súlya van; teljes súlyával fellép vkinek az érdekében. A bohó agg! | Folyvást szeretné éreztetni súlyát, Melyet már elvetett. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás)
9. (katonaság) Súlyba!: <vezényszó, amelyre a puskát felső részénél fogva úgy kell a vállról leemelni, s a jobb láb mellé ereszteni; hogy a tusa a talajt ne érje>.
Szóösszetétel(ek): 1. súlyállandóság; súlyapadás; súlyarány; súlyeloszlás; súlyelőny; súlyeltérés; súlyengedmény; súlyfelesleg; súlyhiány; súlyjegyzék; súlykerék; súlykészlet; súlykolonc; súlykülönbség; súlylevonás; súlylökő; súlymegoszlás; súlymegosztás; súlymérés; súlynövekedés; súlyportó; súlypótlás; súlyrendszer; súlyrész; súlyserpenyő; súlyskála; súlyszázalék; súlyteher; többlet; súlyvám; súlyvető; súlyviszonylat; 2. átoksúly; atomsúly; egyenértéksúly; egyensúly; elegysúly; ellensúly; élősúly; fajsúly; göngysúly; hangsúly; harmatsúly; holtsúly; könnyűsúly; középsúly; légsúly, lepkesúly; molekulasúly; nehézsúly; ólomsúly; ónsúly; önsúly; összsúly; pehelysúly; raksúly; színsúly; tehersúly; térfogatsúly; testsúly; tolósúly; túlsúly váltósúly.
súlyú.
