sminkel
sminkel* [ë] tárgyas ige -t, -jen [ë] (bizalmas)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
<Nő ajkát, arcát> szépítő szerrel festi. Sminkeli magát: festi magát. || a. (ritka, film, színház) <Színész: arcát v. más testrészét> szerepének megfelelő festékkel vonja be. A szereplők sminkelik magukat.
Igekötős igék: kisminkel.
sminkelés; sminkelő; sminkelt.
