smokk
smokk főnév -ot, -ja (elavulóban, bizalmas, rosszalló)
1. Választékos műveltséget, finom ízlést, haladást szenvelgő, de valójában csak nagyképű nyárspolgár; sznob. A smokkok minden művészet fogadatlan prókátorai… Ájuldoznak a gyönyörűségtől, ha néhány akkordot megütök, azt mondván, hogy Debussytől való, de orrukat fintorgatják, mihelyt meghallják, hogy Kovács Gábor szerezte Hódmezővásárhelyről. (Kosztolányi Dezső)
2. Kicsinyes, fontoskodó, nagyképű személy; sznob.
smokkság.
