sodródik
sodródik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
1. <Széltől, víztől> elsodorva magatehetetlenül úszik, repül, halad vhova, vhonnan, vmely irányban. Sodródik az árral: (átvitt értelemben is, rendsz. rosszalló) vki akaratbeli gyengeségből v. megalkuvásból, meggyőződés nélkül együtt halad a többséggel v. azokkal, akiktől érvényesülését reméli. A patakban egy deszka sodródik. A szélben őszi falevelek sodródnak. Honnan sodródott ide ez a növény? Az elragadott állat a malomig sodródott. A jégtábla tovább sodródott a Duna közepén. (Krúdy Gyula)
2. (átvitt értelemben) <Személy, közösség vmely ellenállhatatlan erő kényszere alatt, vmely tévedés folytán> akarata ellenére súlyos, kellemetlen helyzetbe kerül, v. ilyen felé halad. Bajba, veszedelembe sodródik; a válság felé sodródik. Vörösmarty … oly örvénybe sodródott, melyet csak nagy drámaíró lábolhat meg. (Gyulai Pál)
3. (vonzat nélkül) (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) A kedvező lehetőségeket érvényesülése érdekében, meggyőződés nélkül, de külsőleg alkalmazkodva elfogadja. Addig-addig sodródott, hogy végül mégis csak őt nevezték ki. || a. (átvitt értelemben, bizalmas, gúnyos) Más hivatalosak, illetékesek révén, mások közé furakodva, hozzájuk csatlakozva előnyös helyzet(ek)be jut. Őt senki sem hívta, csak sodródott.
Igekötős igék: alásodródik; átsodródik; besodródik; belesodródik; elsodródik; félresodródik; kisodródik; lesodródik; mellésodródik; odasodródik; összesodródik; tovasodródik; visszasodródik.
sodródás; sodródó; sodródott.
