sok
sok számnév, határozatlan tőszámnév; középfok: → több, felső fok: legtöbb
I. (melléknévi) -an, → több
1. Szám szerint pontosan meg nem határozott nagy mennyiségű <személy, dolog>; nagyszámú, számos. Sok adat, ember, könyv; mennykő sok → tenger sok; → töméntelen sok; → tömérdek sok; vmi sok kézen ← megy keresztül; (szójárás) sok jó ember elfér kis helyen. Fölszállott a páva a vármegye-házra, Sok szegény legénynek szabadulására. (Ady Endre) Vonatnál lakom. Erre sok vonat jön-megy és el-elnézem, | hogy szállnak fényes | ablakok | a … sötétben. (József Attila) Tudom, semmi, de semmi közötök | hozzám, butuska tücskök a fű között, mégis jólesik azt képzelni, hogy … | nekem üzentek, sok hű kis barát, | lelkendezve, hogy csak szép a világ. (Szabó Lőrinc) || a. Szám szerint is, fajta szerint is jelentős mennyiségű; nagyszámú és különféle. Sok kacat, limlom; sok minden ←; sok szege-lyuka ← van vminek. Sok ötlete támad. Sok rosszat beszélnek róla. Sok tennivalója akadt. Mind szép ez a sok incselkedés, a mindenféle cselvetés egymás között, … és a végén kijön belőle …vagy egy főkötő vagy egy kosár. (Mikszáth Kálmán) [Emlékezés Táncsics Mihályra.] Kendnek sok fájdalmát Szívesen fájlaljuk, S e fájó országban Kendnek ős szerepét Szívesen vállaljuk. (Ady Endre)
2. Nagy tömeget tevő, nagy tömegű <anyag, élelem, ital>. Sok bor, gyümölcs, kenyér, só, víz; → szalmára sok, szemre kevés. Sok levest eszik. Sok sört fogyaszt. Sok cukrot kérek a kávéba. Ahol sok fát vágnak, ott sok a forgács is. (Mikszáth Kálmán)
3. Hosszú tartamú <idő, folyamat>. Nincs sok időm. Nem sok időm van. Sok év múlva újra találkoztak. Sok gondolkodás, töprengés után rájött a dolog nyitjára. Elment, mint a megdobott kutya. Sok ideig nem látta a leányom se. (Gárdonyi Géza) || a. Hosszú időn át gyakran ismétlődő <cselekvés, esemény, folyamat, időszak>. Sok esőzés; sok kutatás, utánjárás; sok szó esik róla: gyakran emlegetik, beszélnek róla. A sok betegeskedés idő előtt megöregítette. Ott fekszik ő halálos ágyon, Sok szenvedésnek gyermeke. (Petőfi Sándor) Hogy az urak elragadják sok estére az ő leányaikat, régen fájt már a legényeknek. (Ady Endre)
4. <Elvont főnév mellett:> nagyfokú, nagymértékű v. gyakori. Sok gyönyörűséget lel vmiben; sok hasznot hajt; <jókívánságként:> sok szerencsét ← (hozzá)!; sok üdvözletet küld. Kivánunk szerencsét, sok jó egészséget. (Arany János)
5. Nagyobb számú, mennyiségű, tömegű, mértékű, fokú, mint amennyinek lennie kellene, mint amennyit várnánk. Sok a → szöveg! Elmondani is sok. (A) fele is sok lenne. Sok neki ez a teher. Sok cukrot tettél a kávémba. Sok bort töltöttél a poharamba. Ebben a csikorgó hidegben! Negyvennyolc óráig a szabadba kitéve! Pogánynak is sok volna! (Jókai Mór) Sok volt a bűn, az éj, a vágy. (Ady Endre) Édesnagyanyámnak az már sok volt, annyi mindent főzni, amit a kedves fia követelt. (Móricz Zsigmond) || a. Sok hely: a) vmire bőségesen elég, tágas h.; b) nagyszámú embernek elegendő (ülő)hely. || b. (ritka) Sok, ha …: a mondottnál minden valószínűség szerint kisebb számú, mennyiségű. Sok, ha húsz forintot megadnak darabjáért. Négy órát, sok, ha aludt az éjszaka. (Karinthy Frigyes)
6. <Gyak. fokozó szóval nyomósítva:> a kelleténél, a kívántnál tovább tartó v. a kelleténél, a kívántnál gyakrabban ismétlődő <cselekvés, esemény, folyamat> És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. (Vörösmarty Mihály)
7. (a hangsúly a tagadószón) <Tagadó értelmű kapcsolatokban:> nem sok: kevés; egy perc (szó stb.) nem sok, de annyi se: éppenséggel semmi. A kis asztal mellett egy ifju s egy lyányka, Fiatal pár, nem is a múlt időt hányja … Lopva mosolyognak, nem sok hangot adnak. (Petőfi Sándor) Egy fillér nem sok, annyi sincs a házban. (Móricz Zsigmond)
II. (főnévi) -at, -a v. -ja
1. Nagy mennyiség vmiből. Vkinek sok van vmiből; a sokból elvesz egy keveset; nem sokon → múlik, hogy nem …; sokat → vesz. A sokon nem látszik meg, ha egy kevés hiányzik belőle. (szójárás) Sokat ígér, keveset ad. Reszketett a keze az öreg legénynek, Nem is bátorkodott inni egyszer [= egyszerre] sokat. (Arany János) A soknál mennyire több az egy! (Babits Mihály) Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. (József Attila) || a. (ritka, választékos) Vminek (a) soka: vminek nagy(obb) mennyisége. Sok vastag ágyú; minden ötven lépésre egy. Mellettök a rozsdás golyók soka. (Gárdonyi Géza) Magányban szállt el óráim soka … (Juhász Gyula)
2. A kelleténél nagyobb mennyiség vmiből. Ez már sok v. ez már több a soknál: a) több a kelleténél; b) ez már tűrhetetlen; (ez már) sok is a → jóból; sokat eszik-iszik; sokat → megenged magának. Ez ugyan sokat vett be a jóból … (Mikszáth Kálmán) Sok volt, sok volt immár a jóból. (Ady Endre)
3. Sok pénz, ill. nagy érték. Sokja: sok pénze, értéke, vagyona; sokba → kerül; vmi sokba van vkinek: a) nagy árat fizetett érte; b) megszenvedett érte; sokért nem adnám: nagyon szeretném; sokra becsül vmit: nagyra értékeli, nagyon értékesnek tartja; sokra rúg (vmely összeg); sokra tart vmely árut; sokat ad, fizet, számít vmiért; sokkal vagyok neki → adósa. Hogy e virágok illy kövérek, Ah, nékem az be sokba van! (Csokonai Vitéz Mihály) Akinek sokja van, attól sokat várnak. (Mikszáth Kálmán) || a. <Állandósult szókapcsolatokban az értékelés fokának kifejezésére.> Sokba néz, vesz vkit v. sokra vesz vmit: nagyon jó véleménye van róla; fontosnak tartja; sokra becsül, néz, tart vkit: nagyra értékeli; sokat ad vmire: fontosnak tartja; sokat → hisz v. → tart magáról v. vkiről; sokat → ígér; sokat → mondok; sokat → mutat; sokat → tart vmire. Én a becsületemre mindig sokat adtam. (Tolnai Lajos) Nem kell a dolgot sokba venni, édesapám. (Mikszáth Kálmán) Egy sokat ígérő alak ballagott fel a lépcsőn. (Ambrus Zoltán) || b. <Állandósult szókapcsolatokban:> jelentős siker, eredmény, teljesítmény. Sokra → halad; sokra jut, megy; sokra → viszi v. még sokra → viheti; sokat vár vkitől, vmitől. Nem sokra megyünk az illyen vitézzel. (Csokonai Vitéz Mihály) Látom …, hogy a formulák embere vagy, … ezzel … még sokra lehet vinni. (Mikszáth Kálmán)
4. Különféle és jelentős számú dolog; sok minden. Sok kell még ahhoz; nem sok kellett ← volna ahhoz, hogy … Sok van (már) a → rováson v. sok van vkinek a → rovásán; sok van már a → számláján; sokban segítségére van; sokat akar; sokat → jelentő pillantás, tekintet stb.; ez nem sokat mond: lényeges dologban nem ad útbaigazítást. Sokat megért már életében. Alant röpül a nap … Így sem igen sokat lát a pusztaságon. (Petőfi Sándor) Sok szabad a bolondoknak és poétáknak, de minden mégse szabad. (Mikszáth Kálmán)
5. Sokak v. (ritka) sok: az emberek közül általában v. az emberek szóban forgó csoportjából jó néhányan, többen. Sokaknak nem tetszik; sokakat nyugtalanít. Ez sokak fejében megfordult. Soknak milyen rossz szokása van! Ma már tudom hogy egy voltál a sokból … (Juhász Gyula)
6. <Főleg személyragos alakban, többes szám 1–3. személyben és (ritka, főleg költői) egyes szám 3. személyben.> A személyragban kifejezettek közül sok személy. Soka, sokunk, sokótok, sokuk: ő (én v. te) és még sok más személy (együtt); vele (velem, veled) együtt sokan. Sokunknak nem felel meg ez az időpont. Ott volt az egész rokonság, sokukat nem ismertem.
III. (ragos alakok, határozószó-szerűen)
1. Sokban: a) nagymértékben, nagy fokban. Ez sokban hozzájárul ahhoz, hogy… b) sok tekintetben, több szempontból. Sokban hasonlít az apjához. Szép – mormogá magában a sokban megbántott, de egyenes, férfias jellemű polgármester. (Tolnai Lajos) Az ön története sokban egyez az enyémmel. (Gárdonyi Géza)
2. Sokan: a) sok személy együtt. Sokan vannak. A kalauz. Ha este fáradt | s már nincsenek sokan a kocsiban, | leül a padra, míg a villamos fut | a téli fák közt gyorsan és vígan. (Kosztolányi Dezső); b) <az egyedeket, az egyes személyeket együtt számbavéve> jelentős számban. Sokan járnak színházba. Az ülésen sokan felszólaltak. Gyűlölöm a zsebtolvajokat, akármilyen sokan vannak, talán azért, mert olyan sokan vannak. (Ambrus Zoltán)
3. Sokat, középfok többet: a) nagy(obb) mértékben, erős(ebb)en, nagyon, (jobban); sokat csiszolódik; sokat él: mértéktelenül élvezi a testi gyönyöröket; nem sokat lendít a dolgon; sokat → mutat; b) sok tekintetben. [Vörös marty] itt is sokat különbözik a német iskolától. (Gyulai Pál); c) gyakran, sokszor; sokat emleget vkit; sokat fáj a feje; sokat jár színházba. Megpendítem, régi lantom, Megpendítem húrjaid; … Sokat szóltál … megpróbálom, Tudnál-e még valamit? (Petőfi Sándor) Sokat kellene az emberek közé mennem. (Ambrus Zoltán); d) hosszú ideig; sokáig; sokat időzik vhol; sokat vár vkire; sokat élt: hosszú ideig élt, nagy kort ért meg; nem sokat → teketóriázik. Ma sokat kellett várni az ebédre. e) belső tárgyként, ill. mértékhatározóként az igével kifejezett cselekvés gyakori ismétlődésének, ill. hosszú tartamának v. nagy fokának kifejezésére. Sokat beszél, → keveset mond; sokat búsul, énekel, fecseg, futkos, ír, játszik, nevet, olvas, tanul, ugrál, veszekszik; sokat csalódott, kínlódott, szenvedett; ma sokat aludtam, dolgoztam, jártam, pihentem, úsztam. És máskülönben hogy van dolgotok? Tudom, sokat kell fáradoznotok. (Petőfi Sándor) [Aranyaimhoz] Hejh, beh sokat törém szegény Fejem, mig lebűvöltelek! (Arany János)
4. Sokkal: <középfok mellett:> a) nagymértékben v. nagy fokban; sokkal fontosabb; sokkal jobban; sokkal okosabb ember, semhogy … Miért aggódol, lelkem jó anyám, Hogy kenyeretek barna, e miatt? … Itthon sokkal jobb ízű én nekem A fekete, mint máshol a fejér. (Petőfi Sándor) Azt hinné az ember: a padláson laknak, Azért csinálták azt sokkal magasabbnak. (Arany János) Nem érzem magam sokkal rosszabbul, mint bármikor azelőtt. (Kaffka Margit); b) hosszú idővel. (Nem) sokkal azelőtt; sokkal később.
Szólás(ok): ld. víz. Közmondás(ok): sok kicsi sokra megy: kis értékekkel is lehet és érdemes takarékoskodni. Ki sokat markol, keveset fog v. szorít: aki erején v. lehetőségén felül akar valamit elérni, rendszerint pórul jár.
Szóösszetétel(ek): sokablakos; sokbeszédű; sokbogú; sokéves; sokfalkás; sokfejű; sokférjű; sokgondú; sokhangú; sokhengeres; sokhónapos; sokhúros; sokirányú; sokkarú; sokkezű; sokkönyvű; sokkötetes; soklapú; soklevelű; soklyukú; sokmagvú; soknemű; soknevű; soknyelvű; sokoszlopú; sokpénzű; sokrekeszes; sokrendbeli; soksarkú; soksejtű; soksípú; sokszálú; sokszarvú; sokszavú; sokszázados; sokszirmú; sokszólamú; sokszótagúság; soktagú; soktornyú; sokvizű.
sokság.
