sokfelé
sokfelé határozószó, határozatlan, (népies) sokfele, középfok: → többfelé
1. <A beszélőnek v. a cselekvésnek, történésnek a helyéhez viszonyítva> sok irányban. Sokfelé nézett. Sokfelé próbálkozott kimenekülni. || a. (átvitt értelemben) Ide is, oda is; erre is, arra is. Sokfelé kapkod; sokfelé gondol.
2. Sok helyen. Sokfelé másképp mondják. Nem volt munkája, pedig sokfelé próbálkozott. Rákóczi hadának sokfelé dolga van. (Arany János) Magamféle utasember sokfelé megfordul, sok földet bejár. (Krúdy Gyula)
3. Sok részre. Sokfelé oszt, vág vmit.
