solymász [2]
solymász [2] főnév -t, -ok, -a, (ritka, régies) sólymász (vadászat)
1. Solymár. Amália hercegnő szenvedélyes sólymász volt. (Jókai Mór)
2. jelzői használat(ban) (ritka, régies) Sólymo(ka)t idomító s a vadászaton kezelő, sólyommal vadászó <személy>. Így Etel a foglyát fárasztja halálig, | Míg lihegő száján csúf nyelve kimállik … | Ilda ezen s Gyöngyvér miután mulattak, | Solymász gyerekikkel a völgybe’ maradtak. (Arany János)
solymászi.
