sóvár
sóvár melléknév -an, -abb, (régies) sovár (választékos)
1. Vki, vmi után erősen vágyakozó, áhítozó; sóvárgó. Sóvár lélek; sóváran néz vkit, vmit. || a. Szerelemre vágyakozó, szerelmet áhító. Szeme kérőkön jár a sovár özvegynek. (Kemény Zsigmond)
2. Ilyen személyre jellemző, hozzá tartozó. Sóvár arc; sóvár szemmel néz. És e sovár szem … Nem lesz egyéb mint egy setét gödör. (Vörösmarty Mihály) Nagy, réveteg, sovár szemem már A végtelen szívébe néz. (Komjáthy Jenő) Sóvár tekintetem nyilát kilőttem. (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): élvsóvár; hírsóvár; kéjsóvár; pénzsóvár.
sóvárság.
