spanyol
spanyol főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -ja
1. A spanyolok: tömegében Spanyolországban lakó, újlatin nyelvet beszélő nép. A spanyolok gyarmatosították először Amerikát. || a. E néphez tartozó személy, főleg férfi. Néhány spanyol is érkezett a konferenciára. Belga útlevéllel utazott, de semmiesetre sem volt belga, inkább lehetett dél-amerikai, spanyol …, esetleg francia. (Hunyady Sándor) || b. (bizalmas, gyak. tréfás) Őrült spanyol: heves, lobbanékony természetű, ill. a megszokottól nagyon eltérő módon viselkedő, vmi őrültséget (2) elkövető ember.
2. (rendsz. határozott névelővel) A spanyol nép, nemzet. A spanyol szereti a táncot, a zenét.
3. E nép nyelve. A spanyol a latinból ered.
4. (bizalmas) Spanyolnátha. A spanyolnáthának az első világháború után sokan áldozatául estek. Évekkel ezelőtt, mikor spanyolban feküdtem … számot vetettem, mi mindentől kell esetleg megválnom. (Kosztolányi Dezső)
II. melléknév -ul
1. A spanyolok közé tartozó <személy>, spanyolokból álló <közösség>. Spanyol férfi, nő, paraszt, zsoldos; spanyol csapat, ifjúság. A spanyol kommunisták legendás harcot vívtak a köztársaságra törő fasiszták ellen. Florence … vagy … Frasquita spanyol táncosnő estére elmulattatták Rezeda urat, anélkül, hogy valaha látta volna őket. (Krúdy Gyula) || a. A spanyolok államát, nemzetét, népeit képviselő, jelképező. Spanyol zászló. Ide érkezett a spanyol követ, akit a fejdelemhez küldött a király igen sok ígérettel. (Mikes Kelemen)
2. A spanyolokra jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcs., náluk szokásos <dolog>. Spanyol bikaviadal, büszkeség; (történettudomány) spanyol gallér: széles, kerek, több rétegben fodros, rendsz. keményített g.; spanyol köpeny; spanyol nyelv, tőr, viselet. [A Mab királyné.] Gyakorta harcfinak hajt el nyakán: És álma ennek csupa nyak-szelés, Roham, spanyol tőr, cselvetés. (Arany János–Shakespeare-fordítás) A költő magas, izmos alak … nálunk szokatlan spanyol kecskeszakállal. (Jókai Mór)
3. A spanyolok történeti élete folyamán létrehozott, a spanyolok történelmével kapcs. Spanyol művészet, zene; spanyol inkvizíció ←; spanyol örökösödési háború, polgárháború. A spanyol irodalom hihetetlenül gyors fejlődésének éppen tetőpontján volt. (Ambrus Zoltán)
4. A spanyolok államával, ill. a tőlük lakott földdel és viszonyaival kapcs., ott levő, ott termelt, tenyésztett, onnan származó, ill. róla elnevezett. Spanyol bor, juh; spanyol félsziget, gyarmat, város. Szemedben tikkadt spanyol nyárnak éje, | Véredben a Bizet bizarr zenéje. (Juhász Gyula)
5. A spanyolok nyelvével kapcsolatos, e nyelvre jellemző, benne használatos. Spanyol kiejtés, szó; spanyol könyv. A spanyol közmondás azt tartja, hogy sokat tud a róka, de még többet a szerelmes asszony. (Ambrus Zoltán) || a. Spanyolul: spanyol nyelven.
spanyolos.
