stagnál
stagnál tárgyatlan ige -t, -jon (választékos, gyak. rosszalló)
Vesztegel, nem fejlődik; egyformán van, egy helyben, változatlan marad; nem mozdul. A beteg állapota stagnál. Az ügy stagnál. A kapitalizmusban a depresszió idején stagnál a termelés. || a. <Személy> vmely állapotban megreked, nem jut tovább. Az édesapám elszegényedését … légvárainak összeomlása okozta. A mély szegénységben egy ideig stagnált. (Móricz Zsigmond)
stagnálás; stagnáló.
