stand
stand főnév -ot, -ja (bizalmas)
1.* Foglalkozását az utcán, ill. vásárcsarnokban folytató személynek, kül. kisárusnak munka- v. árusítóhelye, bódéja. Már akkor megvót az újságáruló standja, már kezdett jól menni neki. (Móricz Zsigmond) A kofa | standjáról | kék ibolya | integet. (Szabó Lőrinc)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. (régies) Bérkocsik, bérautók várakozó helye. || a. (régies) Utcán, utcasarkon az az állandó hely, ahol a hordár megbízóira várakozott.
