súlyos
súlyos melléknév -an, -abb v. (régies, irodalmi nyelvben) -b
1. Olyan <anyag, test, tárgy>, amelyet súlya (1) miatt nehéz felemelni, elmozdítani, mozgatni; igen nehéz. Súlyos gerenda, kő, vas; súlyos teher. Alig bírta vállára emelni a súlyos zsákot. Ha most feltámadna s eljőne közétek, Minden dolgát szemfényvesztésnek hinnétek. | Hárman sem birnátok sulyos buzogányát, Parittyaköveit, öklelő kopjáját. (Arany János) Állni gyászban, súlyos ezüstben, Fuldokolni a fáklyafüstben … (Ady Endre) Tollas bot volt a bal kezemben, nehéz ezüstből vert súlyos buzogány. (Móricz Zsigmond) || a. Nagy fajsúlyú <anyag>. Az ólom súlyos anyag. || b. Sokra rúgó, igen nagy pénzösszeg. Súlyos ezreket, milliókat fizet. Ez igen súlyos összegbe került. Súlyos valutákat fizettünk olyan árucikkekért, amelyeket itthon is elő lehetett volna állítani.
2. Olyan <mozgással járó jelenség>, amely nagy erővel hat, üt, esik, nehezedik vkire, vmire. Súlyos esés, ütés. Súlyos léptekkel közeledett. Mély álmom durván szakította széjjel | egy súlyos dörgés. (Babits Mihály–Dante-fordítás) || a. (átvitt értelemben) Lesújtó, elítélő <vélemény>. Nagyon súlyos szavak röppentek el… (Ambrus Zoltán) Nem igen ügyes a labdakapásban, hogy súlyosabb kifejezést ne használjunk. (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben, kissé választékos) Olyan <munka, küzdelem, feladat>, amelyet nehezen lehet végrehajtani, megoldani. Súlyos megbízatás, probléma, teendő. Súlyos feladatát nagy erőfeszítés árán jól megoldotta. [Zsolt] a súlyos viták hevében tud tetsző és kellemes lenni. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, választékos) Terhes kötelezettséggel járó, nyomasztó. Súlyos felelősség; súlyos örökség. Mátyás király egyszer megunta cipelni a súlyos gondú koronát. (Móricz Zsigmond)
4. (átvitt értelemben) Nehezen elviselhető <helyzet, viszony, körülmény>. Súlyos következmények, megélhetési viszonyok; súlyos nyomor, szenvedés. Tette amit kivánt hona jobb reménye S az akkori idők sulyos körülménye. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Nyomasztó, nehezen elviselhető <érzés, lelkiállapot>. Súlyos bánat, fájdalom, gond. „Tiz nap alatt nekem katonát küldjetek.” | Ezt irja, de hosszan, – én röviden mondom, Mert hogy teljesítsem, súlyos az én gondom. (Arany János) E súlyos álmok összezúznak. (Babits Mihály)
5. (átvitt értelemben) Veszélyes következményekkel fenyegető, aggodalmat okozó <helyzet, állapot>. Súlyos betegség, sérülés; súlyosra fordult az állapota. A nemzetközi helyzet igen súlyos. || a. Ilyen betegségben szenvedő <személy>. Az ápolóknál volt hőmérő is. A súlyosabb betegeknek mindennap megmérték a lázát. (Kuncz Aladár) || b. (átvitt értelemben, ritka) Veszélyes következményekkel is számoló, kockázatos <döntés, cselekvés>. Súlyos elhatározás; súlyos lépésre szánja el magát.
6. (átvitt értelemben, választékos) <Ítélet, döntés, cselekvés esetén> erősen figyelembe veendő, fontos, nyomós. Súlyos adat, érv, gyanú, indíték, ok, vallomás.
7. (átvitt értelemben) Igen erős, magas fokú, nagymértékű. Súlyos áldozat, fertőzés; súlyos testi → sértés bűntette; súlyos testi → sértés (vétsége); súlyos kár, következmény, válság. Súlyos büntetést mértek rá. Fellebbezett a súlyos ítélet ellen. Súlyos börtön helyett javítóintézetet szab meg a törvény. (Jókai Mór) Ha a seb nyolc napon belül gyógyul, akkor könnyű testi sértés forog fenn. Nyolc napon túl húsz napig súlyos testi sértés vétsége (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, választékos) Igen mély, nagy jelentőségű, komoly tartalmú <gondolat, állítás>. A nehézkes forma mögött súlyos tartalom rejlik. || b. (átvitt értelemben, ritka) Komoly mondanivalójú, tartalmú, értékű <alkotás, mű>. Nem detektívregényeket … olvastak, hanem a legkomolyabb és legsúlyosabb könyveket. (Móricz Zsigmond)
8. (átvitt értelemben, választékos) Nagy tehetségű v. közéleti szereplése következtében nagy jelentőségű, tekintélyes <személy>. Súlyos egyéniség.
