szabálytalan
szabálytalan melléknév -ul, -abb
1. Az előírás(ok)tól, szabály(ok)tól eltérő, vele v. velük ellenkező; nem szabályos. Szabálytalan eljárás; szabálytalan dobás, lépés, rúgás; szabálytalan hajtás; szabálytalan ragozás; szabálytalan ritmus; szabálytalanul jár el; szabálytalanul közlekedik; szabálytalanul töltötte ki az űrlapot. A város kertgazdaság-vételénél a polgármester szabálytalanul jár el. (Móricz Zsigmond) || a. A megszokott rendet, törvényszerűséget nem követő, nem egyenletesen végbemenő <mozgás>. Voltam egy kicsit természetbúvár is, aki… elhatoltam… a csillagköd-képletekig, amiket a távcső szabálytalanul keringő fénytömegekre bont fel. (Jókai Mór)
2. (mértan) Nem szabályos <alakzat, idom>. Szabálytalan sokszög, test. || a. Nem rendben elhelyezkedő, rendezetlen. Szabálytalan utcasarok.
3. Aránytalan, rendellenes. Szabálytalan arcvonások, épület, fej. Adrienne kisasszonyon semmi se volt szép … Széles csontos homlok… előrenyúló áll, kissé szabálytalan, széles fogak. (Tolnai Lajos) || a. Nem egyenlő időközökben történő. Szabálytalan érverés; szabálytalanul ismétlődik. A posta szabálytalan időközökben érkezik.
