szám

Teljes szövegű keresés

szám főnév -ot, -a
1. Olyan mennyiség, amelyet bizonyos egységek meghatározott halmazának fogunk fel; megszámlált mennyiség. Egyes, kettes, hármas stb. szám; százas, ezres, milliós szám; csillagászati szám; maximális, minimális szám; zárt szám; az alkalmazottak, a dolgozók, a gépek, a könyvek, a lakosok, a padok, az érvényes szavazatok száma; szám szerint tízen; se szeri, se száma; szere, száma sincs; elegendő számban; fölös számban v. számmal; jelentékeny számban v. számmal; kellő számban v. számmal; kerek számban; nagy számban v. számmal; szép számban v. számmal; tekintélyes számban; teljes számban; túlnyomó számban*: nagyon nagy számban, többség(é)ben; száma sincs kisebb újításainak; elszaporodik vminek a száma; számuk meghaladja v. felülmúlja az előző évit; számuk még nem teljes; számuk nőttön nő; számuk óriási v. légió; százezrekre megy, rúg, a számuk; vmennyire rúg(hat) a számuk; számban megfogyatkozik v. gyarapodik; számban meghaladja őket; számba jön: számításba jön, számít; vmi számba megy; számba vesz: a) áttekintés végett megszámol; b) mérlegelve tekintetbe, számításba vesz; szerbe, számba vesz v. szed vmit; nem veszít számából; számon kér vkitől vmit: a) elszámolást kér vkitől; b) visszakövetel vkitől vmit; c) felelősségre von vkit vmiért; számon tart vmit: a) tudja a számát; b) figyelemmel kísér vmit, és számít rá; c) tudatosan emlékezetében tart, megjegyez vmit; számra nagyobb vminél; teljes számra emel vmit; számot ad vmiről: a) elszámol vmiről az, aki felelős érte; b) beszámol, vall vmiről, elmond, elbeszél vmit; sokasítja vkinek, vminek a számát (vkivel v. vmivel); csak a számot szaporítja; szaporítja vminek, vkinek a számát; számot tart vmire v. vkire; számot tesz; számít vminek, jelentékeny, jelent vmit; szerét, számát se tudja v. találja vminek; számot vet vmivel; számot vet vkivel.  Agg szarvas, feje ágazatján Éve számát büszkén mutogatván. (Vörösmarty Mihály) Odarendelt a földbástyára egy hadnagyot hétszáz emberrel, s a többi népet meghagyta a rendes számban a vártákon. (Gárdonyi Géza) Sok-sok ezer hold az övé volt. Számát sem tudta méneseinek, kondáinak. (Kosztolányi Dezső) Számon tarthatják, mit telefonoztam | s mikor, miért, kinek. (József Attila) || a. (mennyiségtan) Az egységek halmaza mint mennyiségtani alapfogalom. Egész szám; egyszerű szám; elvont szám; kardinális számok; képzetes számok; kerek szám; komplex szám; konkrét szám; összetett szám; páros, páratlan szám; racionális szám; természetes szám; valós v. reális szám; vegyes szám; vmely számot vmely más számmal tör; számokat kivon, összead, összeszoroz, összevon; számokat variál; számokban gondolkodik.  Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. (Petőfi Sándor) Tanultátok-e a számokat? | Bizony számok az emberek is. (József Attila)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. <Vmely mérhető dologról, teljesítményről szólva:> számokkal (1) közölt mennyiségi adat; számadat. Beszélő számok; beszéljenek a számok; a számok azt mutatják, hogy… számok röpködtek a levegőben. E számok mellett eltörpül minden eredmény. A tudósítás tobzódik a számokban.
3. Vmely mennyiséget jelölő, egy v. több összetartozó írásjegy, számjegy. Arab számok; egyjegyű, négyjegyű szám; római szám; vmely szám abszolút értéke; számmal és betűvel kiírva. Egymás alá írd a számokat!  Sok görbe szám s abracadábra Firkáitól hemzseg a tábla. (Arany János)
4. <Szerencsejátékban (lottó, sorsjáték, lutri, rulett stb.)> az a számjegy v. számjegyeknek az a csoportja, amely a játékos lottószelvényén, sorjegyén, lutricéduláján van feltüntetve, vagy amelyet a játékgépen, kockán stb. a játékos megjelöl, kiválaszt. Nyerő v. nyertes szám; szerencsés, szerencsétlen szám; kijött a száma; kihúzták sorsjegye v. kötvénye számát; megtesz vmely számot a lutrin. Milyen számokat tettél meg a lottón?  Megnéztem…, ha nem jöttek-é számjaim a lotterián. (Csokonai Vitéz Mihály) || a. Húzás, sorsolás céljára használatos papírszelet, amelyen ilyen számok valamelyike áll. Kalapba, szerencsekerékbe, urnába, üveggömbbe teszik a számokat.  Megrázta a zacskót, és odanyújtotta Vilma felé. Vilma kisasszony bedugta a keskeny kis kezét, mire a selyma Kopereczky is benyúlt a maga nagy mancsával, de volt annyi esze, hogy zacskóban nem a begöngyölített számokat hajszolta, hanem mohón kapott a fehér kezecske után. (Mikszáth Kálmán)
5. Vmely dolognak, tárgynak, személynek a többi hasonlótól való megkülönböztetésére való, alkalmas, haszn., egy v. több számjegyből álló írásos v. szóbeli jelölés; jelzőszám. Anyakönyvi szám; azonossági szám; leltári szám; a beadvány, ügyirat száma; a ház szám; az ingatlan helyrajzi száma. Mi a telefonod száma?  A kalauz… érdeklődött… kívánságaim és hordárom iránt. Néhány pillanat múlva lenn kiabálta a hordárom számát. (Kosztolányi Dezső) Az iroda… puritán volt, …kimustrált régi íróasztal, a telefon alatt a falra irkált számok. (Babits Mihály) Valaki megállt a kapu előtt, nézte a számot hátralépve, nézte a névtáblát előrehajolva. (Nagy Lajos) || a. Telefonállomás, ill. az az egy v. több személy, aki azon jelentkezni szokott. A hívott szám mással beszél. Ez a szám foglalt, hívd egy másik számon.
6. <Sportversenyen, hangversenyen v. más műsoros előadásban> önálló rész; versenyszám, műsorszám. Ügyességi számok; műsorunk első száma. A verseny fő számai simán peregtek le.  [A mutatványos bódéban] Egy pár számot végignézünk s azután megyünk (Jókai Mór) || a. (bizalmas) Zeneszám, zenedarab <főként könnyű zenében, tánczenében>; sláger. Remek, új szám. Erre a számra mit táncolunk? || b (zene) Vmely zenés színpadi műnek sajátos zenei forma szerint fölépített önmagában is befejezett részlete. A karmester megismételtetett a próbán néhány számot. || c. (1945 után, ritka, bizalmas) Főként tánczenét rögzítő hanglemez, magnetofonszalag. Vettem egy remek új számot. Ezt a számot játszd le! || d. (átvitt értelemben, bizalmas) Nagy szám: érdekes, feltűnést keltő eset, jelenet. Öregem, micsoda nagy szám lesz, ha kiderül, hogy az egész csak ugratás!
7. Újság, folyóirat v. más időszaki szellemi termék egy időben megjelenő, azonos tartalmú és sorszámú példányai, ill. közülük egy. Első, kettős, összevont, ünnepi, vasárnapi szám; egy szám ára két forint; a folyóirat májusi száma; múlt számunk. Cikkét a jövő számban közöljük. Számonként vásárolja a lapot.  Mit ír? – Ezt az ököritói tüzet… A Nyugat legközelebbi számába még talán be lehet szorítani (Móricz Zsigmond)
8. (nyelvtudomány) Bizonyos szavaknak (névszóknak, igéknek) az a jellegzetessége, amelyből kitűnik, hogy a személyek, dolgok közül egyről v. többről van-e szó. Egyes szám; kettesszám; kettős szám; hármas szám; többes szám. Beszélj csak egyes számban! Ne beszélj többes számban!: ne beszélj más nevében is!
Szóösszetétel(ek): 1. számbélyegző; számerő; számérték; számfestő; számfogalom számhalmaz; számhely; számjel; számköltészet; számléc; számművelet; számnélküliség; számrejtvény; számsorozat; számsorsjáték; számtárcsa; számtétel; számtöbbség; számtudomány; számtudós; számtulajdonos; számviszony; számvizsgálat; 2. ajtószám; alapszám; arányszám; évszám; folyószám; fordulatszám; házszám; hívószám; hónapszám; hószám; iktatószám; indexszám; irányszám; jelzőszám; kamatszám; kötetszám; kulcsszám; lapszám; lélekszám; lengésszám; létszám; magánszám; mutatószám; mutatványszám; műsorszám; napszám; oldalszám; óraszám; példányszám; pontszám; postaszám; prímszám; ragszám; rendszám; rezgésszám; sorszám; szavazatszám; százalékszám; szerszám; szorzószám; telefonszám; tényszám; törtszám; törzsszám; tőszám; ügyszám; váltószám; versenyszám; viszonyszám; zeneszám.
számú.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages