szegényít
szegényít [ë] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni, [e] (-ni) (ritka)
Egyre szegényebbé. (I. 1, 3) tesz vkit, vmit. Fölösleges idegen szavak használatával szegényíti nyelvünket. Szereted hazádat? oktalan fiu, Midőn kifosztod és szegényíted? (Szigligeti Ede) [Vörösmarty] éppen azért, mert nem akarta anyját szegényíteni, ritkábban látogatta. (Gyulai Pál)
Igekötős igék: elszegényít; leszegényít; megszegényít.
szegényítés; szegényített; szegényítő.
