szekrényke
szekrényke [e-e v. ë-e] főnév ..két, ..kéje [e] (ritka)
Kisebb, néha hordozható, rendsz. díszes szekrény. Ébenfa, mahagóni szekrényke. || a. Rendsz. pénz, ékszer, iratok őrzésére haszn. díszes kis láda, ládikó. Ékszeres szekrényke. Egy kis ébenfa szekrénykét felnyitva, kikapott belőle egy levelet. (Jókai Mór)
szekrénykéjű; szekrénykés.
