szellemidézés
szellemidézés [m-i] főnév
1. Szellemeknek (1) <babonás hit szerint> megjelenésre v. megnyilatkozásra késztetése, spiritiszta eljárással v. varázslással. Spiritiszta szellemidézés; szellemidézéssel foglalkozik. Azok a koboldok legkérlelhetetlenebb fajtája, akik fölött nincs hatalma semmi szellemidézésnek, kincskereső varázslatnak. (Jókai Mór) Nem hiszek én már semmi csodában, | földindulás és szellemidézés | nem hozza nekem koldusi reményét. (Kosztolányi Dezső) || a. Az alkalom, amikor ez történik; szeánsz. Jelen volt egy szellemidézésen.
2. (átvitt értelemben, választékos) Nagy halott, nevezetes v. sokak által becsült, szeretett elhunyt személy emlékének felidézése, fölelevenítése. A művészről mondott emlékbeszéd megható szellemidézés volt. [Irinyi József] elvérzett, anélkül, hogy valaki segélyére sietett volna. Vele együtt múlt ki az utolsó francia-magyar. Idézzek-e meg még több kísértetet? Nem menekül-e még a hallgatóság… előadásom elől. Hisz magamnak is megreszket a szívem a szellemidézés közben. (Jókai Mór)
szellemidézési.
