szemben
szemben [ë-e] határozószó és névutó. (népies, bizalmas) szembe [ë-e]
I. határozószó
1. Arcával, elülső oldalával a beszélő v. a szóban forgó személy felé fordulva; szemközt (I. 1) Ott szemben ül az elnök. Lajosnak is aztán megnyilik a sátra; Szembe, Piroskával, Rozgonyi ott várta. (Arany János) || a. (nyomatékos határozóként) Szemtől szemben: arccal teljesen a szóban forgó személy felé fordult helyzetben és közel, egyenesen az arcába, a szemébe nézve. Szeretnék szemtől szemben lenni vele. Most álltak először szemtől szembe. (Mikszáth Kálmán)
2. Azon a helyen, abban az irányban, amely felé a beszélő v. szóban forgó személy fordulva van, tekint. A Duna pesti partján állva szemben látjuk a várat. Az ott szemben a Rózsadomb.
3. <Az utca, őt, tér két oldaláról szólva:> a beszélő v. a szóban forgó személlyel v. dologgal ellentétes oldalon (rendsz. vele egy magasságban, az utca, út elejétől kb. egyenlő távolságra); a túlsó oldalon; átellenben, szemközt. A szemben lakó család; a szemben levő üzlet. Ők ott szemben laknak. || a. A szemben levő oldalon, lapon: <nyitott könyvben, füzetben, kétfelé hajtott papiroson> a szóban forgó mellett levő oldalon, lapon. || b. Rézsút szemben: nem a legrövidebb egyenessel mérhető módon szemben, hanem jobbra v. balra kissé távolabb. [A fiatalember] körültekintett, s a szeme Olgán maradt. Pödört a félbajuszán és a részút szemben való ülésre helyezkedett. (Gárdonyi Géza)
4. (régies) Szemben lát vkit: találkozik vkivel; színről színre lát vkit. Azon igyekezett, miként őket szemben láthatná. (Bárótzi S.–Calprenéde-fordítás) Nem félt a haláltól: hányszor látta szembe? (Arany János)
5. (ritka) A szóban forgó személy, jelenlétében, füle hallatára; szembe (I. 2). Szemben mézesmázos, de titokban ellenség. Szemben hízeleg, a hátad mögött rágalmaz.
6. A szóban forgó személy, dolog haladásának, mozgásának irányával ellenkező irányból feléje haladva; vele szembe. Egyszerre egy szemben robogó vonat elcsap minden kilátást. (Babits Mihály)
II. névutó (előtte v. utána álló -val, -vel v. [ritkábban] -nak, -nek ragos névszóval v. a vele határozószóval kapcs. azzal együtt értve)
1. Arcával, elülső oldalával a szóban forgó személynek arca, a tárgynak elülső oldala felé fordult helyzetben. A tanárral szemben ülnek a gyerekek. Mind a hárman helyet foglaltak körűle [az asztal körül]: Legfelűl a király, oldalvást a gazda, Szembe a királlyal, legalul, Piroska. (Arany János) Mindig szemben maradjon a kisasszonnyal, kitől búcsúzik. (Jókai Mór) [Erzsi] ellenségesen áll szemben az idegen két lénnyel, aki szemben van itt vele. (Móricz Zsigmond) || a. A szóban forgó személy jelenlétében, tekintete előtt; szemtől szemben. Rég nem valék tevéled szemben, Rég is nem láttál engemet. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. Vele egy magasságban, egy vonalban, de ellenkező oldalon; vkinek, vminek átellenében. A két fa egymással szemben van. Velem szemben lakik egy híres színész. A házunkkal szemben van a fűszerüzlet. Szembe’ Isten hajlokával… Foly tegnapi dőre tivornya. (Arany János) Szemben a klubnak, túl a Dunán, a királyi palota ablakai ki voltak világítva. (Mikszáth Kálmán) A másik ház emeletjén szembe vélem egy ebédlő. (Kosztolányi Dezső) Szemben a kis szobájával egy vén morc kovács dolgozgat a műhelyében. (Gelléri Andor Endre)
3. Ellenfélként a szóban forgó személy v. dolog ellen fordulva. Szemben az ellenséggel; felveszi a harcot vkivel, vmivel szemben. Barát baráttal szemben vi. (Arany János) Ha az országot valami külső ellenség megtámadná,… az ellenség az összes férfilakosságot találja magával szemben. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Cselekvéssel, magatartásával vki felé irányulva, ennek hátrányára, kárára. Bizalmatlan, fölényes vkivel szemben; követeléseket, igényeket támaszt vkivel szemben. A budapesti közönség az újabb francia drámairodalomnak éppen a java részével szemben határozott antipátiát tanusít. (Ambrus Zoltán) [Az öreg Turiék] követelők, türhetetlenek voltak a gyerekekkel szemben. (Móricz Zsigmond)
4. (átvitt értelemben, kissé pongyola) <Rokonszenv kifejezéseiben:> vki, vmi iránt, irányában, vkinek javára. Elnéző, méltányos, barátságos, szíves vkivel szemben. Ellenségeivel szemben nagylelkű. Gyöngédebb voltam vele szemben, mint a többi leány és asszony iránt együttvéve. (Ambrus Zoltán)
5. (átvitt értelemben) Szemben áll v. van vmivel: vmi előtt áll vkinek, jelentkezik, fölmerül. Új helyzettel állunk szemben. A tünetek azt mutatják, hogy fejlődési rendellenességgel állunk szemben. Itt egy századok alatt kifejlődött helyzettel, állapottal, valósággal vagyunk szemben. (Móricz Zsigmond)
6. (átvitt értelemben) Ellentétben vkivel, vmivel; vki, vmi ellentéteként. A múlttal, az akkori helyzettel, vmely nézettel, állítással, híreszteléssel szemben. Ezzel szemben az az igazság, hogy… Gyulai Pál és Salamon Ferenc… Jókai lélektani botlásait…jellemfestési fogyatékosságát állították élénk világytásba a közönség tapsaival szemben. (Mikszáth Kálmán) A férfiakkal szemben a nők világa…boldogan trancsírozta volna fel elevenen a szép Lucyt. (Hunyady Sándor)
7. Vminek (rendsz. káros) hatása ellen. Véd a hideggel, a meleggel, a szárazsággal szemben; érzékeny, ellenálló a veszéllyel szemben.
8. A ragos névszóval v. a vele határozószóval jelölt dolgot illetően; ami a ragos névszóval v. a vele határozószóval jelölt dolgot illeti. Mind a kettőjükben volt jó csomó könnyelműség, különösen a pénzzel szemben. (Móricz Zsigmond)
9. Vki, vmi haladásának, mozgásának irányával ellenkező irányból feléje haladva; szembe. Velem, velünk szemben jön ←; az árral szemben úszik. A széllel szemben nehéz menni. Rongyokba burkolt ősz ember jött vele szemben az úton. (Karinthy Frigyes)
III. (névutószerűen) Szemtől szemben: <nyomatékos alakként, előtte v. utána álló -val, -vel ragos névszóval v. a vele határozószóval kapcs., azzal együtt értve:> arccal a -val, -vel ragos névszóval, ill. a vele határozószóval jelölt személy felé fordult helyzetben. Szemtől szemben állt vele. Ott volt előtte, vele szemtül szemben. (Jókai Mór) Hiszen szemtől szembe állasz majd vele… megemlíthetsz. (Gárdonyi Géza)
