szépanya
szépanya [p-a] főnév
Vmelyik nagyszülő nagyanyja <a nagyszülők unokájához való rokoni viszonyában>; dédük. || a. (régies, irodalmi nyelvben) Vmelyik nagyszülő anyja <a nagyszülők unokájához való viszonyában>; dédanya. Meghalt a szépanyám, | fehér, mosolygó szépanyám. (Kosztolányi Dezső)
2 Általában pontosabban meg nem határozott fokú (távoli) női ős <leszármazottjához való viszonyában>. Valamelyik szépanyámról maradt ránk ez a szék. || a. (választékos) Szépanyáink: a 100–120 évvel előttünk élt nők (nemzedéke). Tovább egy századnál… majdnem egyedül [Gyöngyösi] volt az, kinek műveiben szépanyáink… az általános embereink lírai kifejezését feltalálták. (Arany János)
szépanyai.
