szerzés
szerzés [ë v. e] főnév -t, -e [e] (csak egyes számban, gyak. összetételben)
1. A szerez (főként 1) igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit szereznek. Áru, nyersanyag szerzése; előfizetők, pártfogók, üzletfelek szerzése; dicsőség, hír szerzése. Egy jobb lakás szerzése volt a legfőbb gondja. || a. (népies) Vagyonszerzés, gazdagodás. A szerzés bolondja. A szerzés volt az egyetlen szenvedélye. Semmiféle útját és módját a szerzésnek nem rest megragadni. (Jókai Mór) Az anyagi szerzés útján egyre erősebb tempóban evezett előre. (Móricz Zsigmond)
2. (régies v. választékos) Vminek létrehozása, megteremtése, megalkotása. Opera, vers szerzése; békesség szerzése a pereskedők közt.
Szóösszetétel(ek): 1. szerzésmód; 2. házasságszerzés; hírszerzés; lakásszerzés; vagyonszerzés; zeneszerzés.
szerzési; szerzésű.