széttart
széttart ige
1. tárgyas Széttartja vmijét: Két kezét v. lábát jobb és bal felé egymástól távol tartja. Széttartja a kezét, a lábát. Tartsd szét a kezed, amennyire csak tudod! Szembe magával hevesen fordítja, Kezeit két kézzel széttartva, szorítja. (Arany János)
2. tárgyas Vmit széttart: vmely kinyitható, széttárható tárgynak, ruhaanyagnak a részeit széttárt karral egymástól távol tartja. Széttartja maga előtt az újságot. || a. tárgyas <Két tárgyat> két kezében úgy tart, hogy egymással ne érintkezzenek. Tartsd szét a két súlyzót!
3. tárgyatlan (mértan) Vmi széttart: két v. több egyenes iránya olyan, hogy a köztük levő távolság egyre nő; divergens. A szög szárai a metszésponttól széttartanak. Ez a két egyenes széttart.
széttartás; széttartó; széttartott.
