szextett
szextett [ë-ë v. e-e] főnév -et, -je [ë, e] (zene)
1. Hat zenészből v. énekesből álló együttes, amelynek minden tagja más szólamot ad elő. Fúvós, vokális szextett. Ő is tagja a szextettnek.
2. Hat hangszerre írt, rendsz. több tételből álló zenemű. Beethoven fúvós szextettje. || a. Vmely nagyobb énekes zeneműnek olyan részlete, száma, amelyet hat magánénekes ad elő. A Don Juan szextettje.
szextettes; szextettezik.
