szigor
szigor főnév -t, -a (csak egyes számban) (választékos)
1. Szigorúság (1, 3). Apai, atyai, drákói szigor; kíméletlen szigor; hajlíthatatlan, kérlelhetetlen, könyörtelen szigor; szigort alkalmaz; a törvény teljes szigorával jár el. Az agg ember gyermekké lesz megint, Kit majd szigorral, majd hízelegve kell, Ha csínt tesz, rendbe hozni. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Mindig tekintélyes a hangja, ha gyerekekkel beszél,… most azonban céltudatos szigort is kever belé. (Móra Ferenc)
2. Ennek külső megnyilatkozása, jele; szigorú arckifejezés. Vonásaira vaskemény szigort erőszakolt. (Jókai Mór) Komoly szigorral lép be a szobába. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): vasszigor.
