szilaj
szilaj melléknév -ul v. -on v. -an; -abb
1. Cselekvésében, mozgásában gyors, gyak. a féktelenségig lendületes, indulatos, heves, korlátot, határt nem ismerő <személy>. Szilaj fickó, fiú, gyermek, ifjú, legény, úrfi, vitéz. Döng a barna paizs… | Ám Gárdon rendíthetlen kel alatta helyéből, | S lángkézzel markolja vasát. Nem nyugszik azonban| A szilaj ellenség, s még egyszer döngeti pajzsát. (Vörösmarty Mihály) || a. (kissé választékos) Ilyen személyektől eredő, ilyen személyre valló. <érzés, érzelmi megnyilatkozás, cselekvés, magatartás>. Szilaj düh, indulat, jókedv, mámor, öröm; szilaj tánc, tekintet, tombolás; szilaj természet, vér. A fiatal pár szilaj csárdásba kezdett. Lobogó szilaj szemekkel A szabadságról álmodom. (Komjáthy Jenő) Szilaj és új az utca éneke. (Ady Endre) Szilaj indulatoktól megmenekülten, elcsüggedve… vallom önnek, drága hölgy: szeretni többé nem tudok. (Krúdy Gyula) A vonat zakatolása acélos, vidám csattogásával szilaj reményeket ébreszt bennünk. (Kosztolányi Dezső) Jaj, szeressetek szilajon, | hessentsétek el [= riasszátok el] nagy bajom! (József Attila)
2. Ember közelségét v. igát, korlátozottságot nehezen tűrő, vadul viselkedő, vminek ellenszegülő, ficánkoló <háziállat>. Szilaj csikó, jószág. A szilaj bikát nehéz elfogni. Az én rózsám nem katonának való: Gyenge gyerek: leveti a szilaj ló. (népköltés) A bontói ember olyan, mint a legszilajabb csikó, rúg, kapál, harap, ficánkol. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, választékos) Gyorsan, nagy erővel mozgó, sebes <természeti jelenség>. Szilaj hullámok, szélvész. Húrod zengjen vésznél szilajabban. (Vörösmarty Mihály) Büszkén rohant le a szilaj patak. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. (Petőfi Sándor)
4. (tájszó) Gyors. Szilaj munkás. Add ide azt a villát szilajon! Fuss, gyere szilajon!
5. (népies, elavulóban) Télen-nyáron a legelőn, szabad ég alatt tartott <állat v. állatok csoportja>. Szilaj gulya, jószág, konda: szilaj ménes: olyan, ma már nem engedélyezett m., amelyben a kancák és mének szabadon együtt élnek a legelőn és karámban. Szilaj a babám gulyája. (népköltés) Akarmely szilaj gulyába Bikának beillene… (Csokonai Vitéz Mihály) || a. (néprajz) Ilyen állatokkal, ill. tenyésztésükkel kapcsolatos; rideg (6). Szilaj pásztorok, pásztorkodás.
szilajkodik.
