színvonal
színvonal főnév
1. Vminek felső szintje, síkja, felülete. A víz színvonala eléri a mérce tetejét. A talajvíz színvonala süllyed. || a. Testek, tömegek felső színének (IV. 1) egymáshoz viszonyított magasságbeli egyezősége v. különbözősége, egy valóságos v. képzelt vonalhoz mérten. A térkiképzés érdekében a házak tetejének színvonala a főútvonalon egyforma. A falak színvonalának egyenlőségét kifeszített zsinórral ellenőrizték a kőművesek. Az ostromlók bástyája… elérte… a fenyegető magasságot. Egyenlő volt a mai facsatornánk színvonalával. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Bizonyos adottsághoz, körülményhez, szabályhoz, értékhez, forgalomhoz, életviszonyhoz mért, viszonyított állapot, helyzet. Anyagi színvonal; a bérek színvonala; a vas- és fémáruk fogyasztásának színvonala. Az árak nem emelkedhetnek a megállapított színvonal fölé.
3. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Munkának, teljesítménynek bizonyos követelményhez viszonyított minősége. Átlagos, magas, megfelelő, megszokott, silány színvonal; vmilyen színvonalat ad vminek; visszaállítja vminek a színvonalát. Teljesítményét közepes színvonalon tartja. Élmunkás színvonalra emelkedett. Az öntudatos munkás biztosítja a termelékenység emelkedő színvonalát. A brigád nem engedi leszállítani a minőségi színvonalat. A mellékgondolatok, mint föntebb a „Magány” c. versnél kimutattam, alig emelkednek fölül a sekély próza színvonalán. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, sport) A játék színvonala: a j. minősége, tetszetőssége, eredményessége, rendsz. magasabb követelményhez, ill. az előző szinthez mérve. A mutatott játék színvonala alig érte el a közepeset. A játék színvonala a második félidőben süllyedt. Egyes játékosok gyenge erőnléte miatt esett a játék színvonala.
4. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Vminek fejlettsége, jelentősége, magassága, teljessége, nívója, rendsz. egy előző állapothoz mérten. Békebeli, belvárosi, elméleti, értelmi, háború előtti, műveltségi, nagyvárosi, technikai színvonal; vmi egy színvonalon van vmivel; → vidéki színvonal;a művészet és a tudomány színvonala; vminek a színvonalára → emel vmit; → emeli vminek a színvonalát; vmi eléri, megüti a színvonalat. A színvonallal együtt emelkedett a lap példányszáma. Goethe korának tudományos színvonalán állott. (Arany János) Hermioneben … Euripides egy spártai asszonyt rajzol, s egészen a prózai élet színvonalán mutatja be. (Péterfy Jenő) Az első cikket [az új folyóiratban] maga Ellen Key írta, ami … már egymagában is biztosítja, hogy rendkívül előkelő színvonalon leszünk. (Ambrus Zoltán)
5. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, kissé választékos) Vkinek bizonyos erkölcsi mértékhez, követelményhez viszonyított állapota. Lesüllyed vkinek a színvonalára. Állati színvonalra süllyedt. Egy színvonalon van az árulókkal. Ha a saját lényed szebbik fele föltűnik előtted, oktalanságból vissza ne tartsd magad, hogy vele, általa, a saját emberi színvonaladnál magasabbra emelkedj. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. színvonalemelkedés; 2. bérszínvonal; életszínvonal; kultúrszínvonal.
színvonaltalan; színvonalú.
