szobaúr
szobaúr főnév (régies, választékos)
Vmely albérleti szobának férfi bérlője. A szomszédék szobaura csak ritkán tartózkodik otthon. Ez az én szobauram, az új tanár, most helyezték ide, harminc koronát fizet az utcai szobámért. (Kaffka Margit) [Deák Ferencet] egy képviselőválasztás miatt deputációval keresték fel az Angol Királynőben, – pajtikám, az a nagy ember úgy lakott, mint egy igazi szobaúr. (Móricz Zsigmond)
szobauras; szobaúri.
