szólongat
szólongat tárgyas ige -tam, -ott, .. asson, (kissé népies) szólogat
1. Többször ismételten szólít vkit, vmit. Szólongatja az alvót. A kocsis … ostorcsapások között szólogatá Szellőt és Tündért. (Vörösmarty Mihály) A kertben barangoló nagy … kutyáját szólongatta éles hangon. (Herczeg Ferenc) Bárkányi csak most kezdi még szólongatni a lovait. (Tömörkény István)
2. (népies) Szólongat vkit: ismételten rászól. Engem ne szólongasson senki.
Igekötős igék: beszólongat; kiszólongat; leszólongat; megszólongat.
szólongatás; szólongató; szólongatott.
