szomszéd
szomszéd főnév és melléknév
I. főnév -ot, -ja
1. Vki mellett v. a közelében lakó személy, család. Alsó, felső, hátsó szomszéd; bal, jobb oldali szomszéd; első, második stb. szomszéd(ja vkinek): (tőle) az első, második stb. házban, lakásban lakó személy; → oldalasszomszéd; jó, rossz szomszéd. Leégett a szomszéd háza. Egy sokgyermekes család a szomszédunk. Összegyűlnek a szomszédok. Átment a szomszédhoz. Megvette a szomszédék tehenét. Összeveszett a szomszédjával. Jó szomszédok között, csendes faluhelyen … Ott lehet csak boldog a békés kis család! (Tompa Mihály) Jó szomszédok titkon, lopva, lesbül Kiássák a rózsafát tövestül. (Kiss József) Szomszédok már föl is akarták jelenteni a csendőrségen, [hogy] … szüntelenül üti … a saját gyerekét. (Nagy Lajos) || a. Az a személy, aki (alkalomszerűen) vki mellett ül, áll v. általában ott helyezkedik el. Szomszédok voltunk az iskolában. A menetben te leszel a szomszédom. A társaságban én is ott valék, | S valék szomszédja épen Erzsikének, (Petőfi Sándor) || b. Az a személy, akinek a birtoka határos, szomszédos vkiével. → Barázdás szomszédok. A gazda jár, jár a barázdákon, méregeti a szőlőhatárokat, elmegy a gránicra, összehasonlítja a szomszédéval. (Mikszáth Kálmán) || c. (népies, bizalmas) <Ilyen v. gyak. csak lazább, távolabbi szomszédság viszonyában levő személy megszólításaként.> Hogy van, szomszéd? Mi újság, szomszéd? Baj van, szomszéd!
2. (helyhat raggal) Vkinek a lakása v. lakóhelye közelében levő ház, telek, ritkábban település vidék. Ellátogat a szomszédba. A harmadik szomszédban lakik az orvos. Átjött egy gyermek a szomszédból. Nem messziről nősült, a szomszédból. Irigyeim sokak vadnak [= vannak] Mind a szomszédomba laknak. (népköltés) Ember emlékezet óta Állott egy magas diófa, | Diszeül a Pál kertjének. | A szomszédba nyult egy ága. (Arany János) A szomszédban szegény | mészáros legény | ajkán sír, mint árva, | egy furulya. (József Attila) || a. (átvitt értelemben, gyak. rosszalló) Nem megy a szomszédba vmiért: <vmely tulajdonságból> benne is van elég, ill. <vmely cselekedetet> könnyen megtesz, ha a szükség úgy kívánja. Nem megy a szomszédba egy kis csalásért, hazugságért, ravaszságért, szellemességért, egy jó ötletért. || b. Vmely nép (csoport), nemzet (közvetlen) szomszédságában, mellette élő másik nép, nemzet, ill. vmely országgal határos másik állam. Baráti szomszédaink; Svájc és szomszédai. Norvégia szomszédja Svédország.
II. melléknév
1. A szomszédban (I. 2), a (közvetlen) közelben lakó <személy(ek)>. A szomszéd család, házaspár, kislány, néni. Itt halok meg, E setét erdőben | A szomszéd pár eltemet. (Csokonai Vitéz Mihály) Jaj, a hátam, jaj, a hátam Oda van! | Szomszéd bácsi kiporolta Csúfosan. (Petőfi Sándor)
2. (Alkalomszerűen, közvetlenül) vki mellett ülő, álló, elhelyezkedő <személy>. A színházban üdvözölte a szomszéd hölgyet. Az asztalnál ülő szomszéd vendég rosszul lett. || a. (Közvetlenül) vmi mellett, hozzá (igen) közel levő, elhelyezkedő <tárgy, ház, hely, település, vidék>. Szomszéd ágy, asztal, szék, tányér; szomszéd falu, ország, szoba, telek, város; a szomszéd népek békés együttélése. A szomszéd páholyban ismerősök voltak. A szomszéd ház egyenes árnyékának | éles vonala elomlik. (Babits Mihály) Zsiga szomszéd egy merész lendítéssel áthajította magát a szomszéd fára. (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben, ritka) Vmivel rokon, vmiben hozzá hasonló. A betegséggel szomszéd a halál. (Petőfi Sándor)
Szóösszetétel(ek): 1. szomszédné; 2. asztalszomszéd; lábszomszéd; tőszomszéd.
szomszédi.
